A Hajléktalanokért Közalapítvány Szobi u-i nappali melegedője a Nagymarosi
Római Katolikus Egyházközség Szent Rókus Karitászcsoportjával áll kapcsolatban,
akik úgy döntöttek, hogy adományozásra összegyűjtött pénzükből a hajléktalanokat
fogják támogatni. Felkerestek bennünket és felajánlották, hogy 6 héten át,
heti egy alkalommal meleg ételt hoznak a melegedőbe. Köszönettel elfogadtuk
és a keddi napokat jelöltük ki erre.
A - többségükben - nyugdíjas hölgyeket a lakhelyükről mindig
más önkéntes hozta el autóval.
Február 9-én a karitászosok többen jöttek, mint szoktak, hoztak adomány ruhát
is. Megmutattuk hová pakolhatják le -a bejárat melletti raktár előterébe-
a kollégák segítségével. Az adományok lepakolása után rövid idővel már csak
az étel osztását végző, eddig is heti rendszerességgel megjelenő karitászosok
tartózkodtak az épületben, a többiek -fényképeken látható Magyar Gárdához
köthető személyek- elmentek. Meglepő, hogy ők segítettek pakolni, de mivel
az ellátottainknak nagy segítséget nyújtó karitász önkénteseivel jelentek
meg intézményünkben és néhány percen belül elmentek, ezért a melegedős kollégák
nem foglalkoztak külön ezzel a kérdéssel. Azóta se látták őket. Tudomásunk
nem volt róla, hogy fotókat készítenek, ezek készítésére engedélyt nem adtunk.
A nappali melegedőben egyidejűleg kb. 60-70 ember van hideg napokon és zegzugos
területén igen könnyen lehet úgy fotókat készíteni, hogy azt az ügyeletes
ne vegye észre, mivel nem tud mindenhol ott lenni. Ilyen képek elkészítéséhez
egyébként egy percre sincs szükség.
A Közalapítvány a fenti karitásszal áll továbbra is kapcsolatban. Idén még egy alkalommal jönnek ételt osztani. Későbbi egyeztetést követően derült ki, hogy a fényképen látható személyek (ismerőseik az utcájukból) magánszemélyként csatlakoztak hozzájuk az előzőekben megjelölt napon, hogy hoznának ők is adományt. Örömmel vették a felajánlásukat, de a későbbiekben a Gárdás kapcsolattól elhatárolták magukat (erről egy nyilatkozat is született, melyet tudomásunk szerint elküldtek a Magyar Gárda honlapjának).
Alapvetően nehéz ilyen helyzetre felkészülni és azt kezelni, mivel ez probléma eddig soha nem merült fel. Azonosítani sem könnyű. Mindenesetre köszönettel vesszük azok segítő hozzászólását, akiknek ehhez hasonló tapasztalata volt már és el tudja mondani milyen protokoll szerint szokott ilyen esetben eljárni.
Számunkra is nagy meglepetést okozott a közzé tett cikk tartalma, mivel a Közalapítvány munkatársai is innen értesültek a "történtekről". Nagy valószínűséggel soha nem ismertük volna meg a diszpécserportál nélkül.
A Közalapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy az üggyel kapcsolatban közleményt fogalmaz meg, melyet elhelyez honlapján és a diszpécserportálon egyaránt.
Varga Péter
HKA igazgató
Budapest, 2010. február 18.